• Kezdőlap
  • Lovagrendről
  • A lovagrend jogállása

A Szent György Lovagrend jogállása

A Szent György Lovagrend mind a kánonjog, mind a világi jog alapján hiba nélkül alapíttatott, alapítása soha semmissé nem nyilváníttatott és törvényes fennállása meg nem szűnt. Nyugvásából 1990-ben – tudós történészek és régészek elhatározásából – felvétetett. Rendi Alkotmányát a régi szellemben, de a 20. századvég követelményeinek megfelelően az újjászervezők megalkották. A lovaggá ütés szertartását előzetes szentmise után – ünnepélyes keretek között – a visegrádi királyi palota lovagtermében végezzük azon a helyen, ahol az alapítás 1326-ban megtörtént. Isten különös kegyelmi ajándéka, hogy a rend tagjai az alapítás helyén – történelmi környezetben – élhetik közösségi életüket.
Az újjászervezett és a Pest Megyei Bíróságon 8. PK.5-61.007/1990 iktatószám alatt nyilvántartott végzésében Tsz.1007/1990 szám alatt bejegyezte. Az új, gépi nyilvántartás száma: TE 830/1990, sorszáma pedig 11007/90. A közhasznú szervezetté nyilvánítás 1. Pk.61007/1990/17 sorszám alatt, 1996-ban történt.
A lovagrend cégbírósági bejegyzése a névhasználat dolgában jogi védelmet jelent. Ezen kívül: a Szent György Lovagrend elnevezése és szervezési eljárása szabadalmi oltalom alatt áll. A Magyar Szabadalmi Hivatal 173 130 és 173 502. szám alatt lajstromba vett védjegy: a Szent György Lovagrend szóösszetétel, a rend színes ábrás címere, annak hét betűvel jelzett jelmondata, színes ábrás insigniája. Elsőbbségének dátuma 2001.március 28. A Szent György Lovagrendhez kapcsolódó kizárólagos jogokat a 2025 Visegrád, Fő u. 29. szám alatt működő lovagrend magisztrátusa gyakorolja. Ez az a hely, ahol az alapítás megtörtént. Ezzel a lovagrend Visegrád ezer éves történelmi örökségének organikus és elidegeníthetetlen része. A történelmi város 2009-ben ünnepelte alapításának 1000 esztendős jubileumát.
A lovagrend szervezeti felépítését, tevékenységi körét a Rendi Alkotmány és a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.