• Kezdőlap
  • Lovagrendről
  • A lovagrend története

A Szent György Lovagrend története

A kis közösség, amely előtt a Szent György Lovagrend újjászervezése volt a cél, 1991. december 15-én tartotta első ülését.
A lovagrend életre hívói visegrádiak voltak. Céljuk Visegrád felemelése történelmének régi fényébe, a helyi fiatalok mozgósítása, magyar nemzeti hagyományok ápolása, és az európai keresztény értékek ápolása.

Az alapító atyák név szerint: Hadházy Sándor, Visegrád polgármestere, idősebb Cseke László, és fia, ifjabb Cseke László, dr. Brenner József, Horváth Lajos, Gróf Péter, dr. Gróh Dániel, Németh János, Réti Henrik, Lebek Péter. Visegrádi polgárok, helyi értelmiségiek, közért tenni akarók, fiatal bajvívók: dr. Pusztaszeri László, Vuray György, Bartos Ágoston Imre, dr. Anda István, Bergmann Pál, Hibály Erzsébet, Szőke Mátyás, Tóth Árpád, C. Tóth János. Az alapítást több éves kutatómunka előzte meg. Id. Cseke László feltárta az I. Károly király idejében Visegrádon alapított és működő rend történetét és tevékenységét.
Ennek a Rendnek tagjai közt voltak a Drugethek, Garaiak, Újlakiak, Bebekek és Lackfiak nemzetsége, s név szerint Subics Pál dalmát bán, Csák Ugrin és Szécsényi Tamás is.

Szőke Mátyás visegrádi régész alapgondolata volt, hogy Visegrád képét történészek tegyék helyre, és régészeti kutatások mellett, a királyi udvar és a királyi tornapálya életre hívását tartotta fontosnak.

A Lovagrend kezdeti szervezeti formája az egyesület volt, céljuk tekintetében kulturális egyesület középkori alapokon. Területi kiterjedésben a nagyobb földrajzi egységből a kisebb felé haladva Európa- Magyarország-Visegrád hármasban gondolkodtak, s ezt követte a lovagi erények és feladatok megvalósítása a rend életében. 

Az első lovagavatásra 1992. április 25-én került sor a budavári Nagyboldogasszony templomban.

A lovagrend tagjai a lovagrend közös és nyilvános megjelenése alkalmával a rend öltözékében tartoznak megjelenni és viselni tartoznak hivatali jelvényüket. A Rendi Tanács a Rend parancsnoki és tiszti karának nagyon fontos fóruma. Célja a hazai, az elcsatolt nemzetrészeken, valamint az európai országokban működő nagypriorok, priorok közös kapcsolatának kialakítása, a lovagrend egységének felépítése. Az ülések Visegrádon a királyi palota lovagtermében kerülnek megrendezésre.

A lovagrend újjászerveződésekor arra alkalmas férfiak közössége, baráti társasága volt. A Rend eredetileg katonai, férfi rendként alakult. Azonban a jelenkori, „felvilágosult európai gyakorlat”  a változást indokolta. A kortárs európai lovagrendek is lehetővé tették a hölgyek teljes jogú tagjént való felvételét. Az 1992. október 10-i rendi gyűlésen felvetődött a női lovagrend szervezésének gondolata. 1993-ban a Lovagrend úgy döntött, hogy a női avatás együtt legyen a férfiakkal a Mátyás templomban április 24-én.

Szakcsoportok/tagozatok alakulása

A szerteágazó tevékenységi körök jobb ellátása szükségessé tette szakcsoportok kialakítását. Az egyes szakcsoportok önálló programokat, és terveket készítenek. A szakcsoport feletti felügyelet a főtitkár jogköre. A tagozatok munkájáról a magisztrátus év végén értékelést készít.

Hagyományőrző katonai- hadi, bajvívó szakcsoport

A haditorna szervezését a kezdetektől Magyar György és ifj. Cseke László látta el. 1992-ben apródképző tanfolyamot indítottak. A visegrádi alapító atyák célja volt a környék fiataljainak megszólítása. 

A bajvívó szakcsoport az ország különböző pontjain és Olaszországban is fellépnek.

Karitatív tagozat

1993-ban kezdték megszervezni a karitatív tagozatot. Ennek munkájában elsősorban a nőtagok aktivitására és szervezőkészségére számítottak. 1994. januárjában kilenc fővel és dr. Molnár Sándor vezetésével megkezdte munkáját a Karitatív tagozat. Feladata segélyszállítmány anyagának összegyűjtése és megfelelő helyre juttatása.  Ez kezdetben a határon túli magyarságot jelentette. Március végén szállítottak Kárpátaljára. Szállítmányoztak ruházatot, tartós élelmiszert, gyógyszert és kultúrcikkeket (könyvek). 1994-ben fogalmazódik meg, hogy a karitatív tevékenységet belföldre kell irányítani. 1999-ben a Rend fő tengelye már a karitasz és a szeretetszolgálat volt.

Informatikai és Kommunikációs Tagozat

A Rend angol és német nyelven is felkerült az internetre 2000. áprilisában. 2002-ig német  domain  név alatt szerepelt a lovagrend. 2004-ben történt levédésre a www.szentgyorgylovagrend.eu domain név  és a Rend áttért a hivatalos e-mail levelezési címre. 

A Szent György Lovagrend Informatikai és Kommunikációs Tagozatát a Magisztrátus 2009 decemberében hozta létre azzal a céllal, hogy a Rendi Alkotmányban megfogalmazott célok elérését informatikai és tömegkommunikációs eszközökkel is támogassa, valamint, hogy a Lovagrend külső és belső kommunikációját gyorsabbá tegye, és szélesebb alapokra helyezze.



Regionális csoportok alakulása

A területi tagozatok létrehozása 1993-ban már komoly témát jelentett a rendi ülésen.

Ezzel párhuzamosan megkezdődött a külföldi priorátusok alapítása.
1996-ban alakult a Tiszán Inneni Priorátus, Egri és Veszpérmi priorátus.  Az egri református egyház templomában került sor az Észak-magyarországi priorátus alakuló közgyűlésére. 1997-ben kezdték szervezni a Jász-Nagykun-Szolnok megyei priorátust és a Közép-Dunántúli priorátust.
2000-ben kezdődik az Ausztriai priorátus megszervezése,  a németországi priorátus kiemelkedően jó munkát végez müncheni és passaui alközponttal. Passau szakrális központ is lett, és rendszeresen történt lovagavatás a Niederburgi kolostor templomában. A skandináviai priorátust is szervezik.

2000-ben az országban három nagypriorátus működött: az észak-magyarországi (egri, nyíregyházi, debreceni priorátusok), közép- és dél-alföldi (kecskeméti, szolnoki, szentesi priorátusok), dunántúli ( kaposvári, veszprémi, pécsi priorátus).

2001-ben a kis létszámú priorátusok összevonásáról döntött a Magisztrátus. Megszűnt a nyíregyházi, szolnoki, szentesi, és a veszprémi priorátus. Nyíregyháza Debrecenhez, Szolnok és Szentes Kecskeméthez, Veszprém Kaposvárhoz csatlakozott. S a következő nagypriorátusok alakultak: Budapest, Debrecen, Kecskemét, Dunántúl.

2012-ben az erdélyi priorátusok és nagypriorátusok kialakítása a terület nagysága miatt szükséges négy priorátust hoztak létre . Létrejött a székelyudvarhelyi, nagyváradi és szatmárnémeti priorátus, mellettük a csíkszeredai, gyergyói és barcasági priorátus.

2013-ban a székesfehérvári priorátus megalakulása zajlott, létrehozták a passaui és a saarlandi nagypriorátust.

Jelenlegi nagypriorátusok:

Magyarországon: Budapest, Heves-Nógrád-és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye,Jász-Nagykun-Szolnok és Békés Megye, Dél-Alföld, Pest és Komárom-Esztergom Megye, Győr-Moson-Sopron Megye, Vas-Veszprém és Fejér Megye, Somogy és Zala Megye, Baranya és Tolna Megye.

Elcsatolt nemzetrészeken: Felvidék, Kárpátalja, Dél-Kelet Erdély, Észak-Erdély, Délvidék

Európában: Saarland, Skandináv, Ausztria, Olaszország